Miért mindig kora hajnalban tör rám az alkothatnék?

Már hónapok óta gyötrődök a kérdéssel: mi legyen a személyes oldalammal. Jó-jó, tartalom over utseende, de ez akkor is erősen ciki - csak nem volt reálisan felhasználható ötletem arra, hogy hogyan pofátlanítsam el a saját site-omat.

Miért is ne most, hajnali háromnegyed egykor támadna felvállalható és kivitelezhető ötletem a feladat megoldására? Mindössze néhány éjszakányi bilizést igényelne GIMP-pel, a html/css frémwörköt pedig eleve úgy követtem el, hogy könnyű legyen módosítani.

Normális időben soha nem bírok egy árva, értelmes ötletet kifacsarni az agyamból. Napközben rendszerint álmos tekintettel, nagyjából félhulla állapotban meredek magam elé, és éppen csak a legalapvetőbb feladatok ellátására vagyok képes.

Aztán, amikor "van, aki éjjel aludna már - de van, ki rekedten ordibál, ó igen; egy vadember" - és van, ki ilyenkor fog lázas honlapterv-rajzolásba. Papíron és színes tollal, mintha Ekte Dizzájner lenne. Holott nem is.

Az inspiráció egy ilyen kegyetlen dolog. Váratlan, véletlenszerű alkalmakkal tör rá az emberre, néha erős felindultsággal párosodva... párosulva, na. S ha most nekilátok tojózni a feladattal, annak nem lesz jó vége.
Nem szeretek vérben forgó szemekkel ébredni, az előző éjjeli kódolástól és GIMP hülyéskedéstől konkrétan olyan másnaposan, mintha az éccakát alapos és hatékony lerészegedéssel töltöttem volna (tényleg, már az idejét sem tudom, mikor rúgtam be utoljára. Nem is hiányzik, őszintén szólva), és nem szeretek megijedni a saját tükörképemtől - az ilyen élményekre nagyon emlékszem a korábbi kódolási/web layout alkotási maratonjaimból.

Viszont valamit kellene kezdeni azzal a majdmegmondtammilyen oldallal.